Képzeljük el, hogy az emberi szervezet egy gigantikus gyár, mely nap mint nap újra termeli önmagát, és biztosítja saját egységét az őt körülvevő környezetben.
Ez a gyár háromféle anyagot tud felhasználni: vizet, levegőt, és táplálékot, amit megeszünk. Ugyanezeket bocsájtja ki, mint végtermék (víz és salakanyagok). Miután az ember az evolúció során egy adott természeti környezetbe integrálódott, ezért az elmúlt évtizedekben ugyanazokat az alapanyagokat használja, ezek feldolgozására állt be a gyár minden egysége. A probléma akkor kezdődött, amikor ezek az úgynevezett alapanyagok szépen lassan, folyamatosan, de egyre nagyon ütemben elkezdtek változni. Nyilván elsődlegesen a táplálékunkról beszélünk, de a víz és a levegő is elkezdett változni, egyre szennyezettebb lett. Ebből kifolyólag a gyáregységek elkezdtek olyan vegyületekkel és alkotóelemekkel szembesülni, amiket még nem látott a szervezet, és nem is használt ilyet.
Mi következik ebből?
Egyik dolog, hogy a szervezet félreteszi, mert nem ismeri, nem tud mit kezdeni vele, így halmozódik. A másik, hogy összekeveri valahol, azt hiszi arról, hogy ez egy olyannak látszó valami, amit eddig használt, megpróbál belőle építeni, amit eddig tett, de az nem fog sikerülni. Amit a szervezet ez esetben tehet, az az, hogy nem vesz róla tudomást, átengedi ezt az egészet a bonyolult gyár struktúrán. Miután rendkívül bonyolult szervezetről van szó, ez valahol biztosan kárt fog okozni. Ha ezt le akarjuk fordítani, egyszerűen arról van szó, hogy az ipari növénytermesztés, az életmódunk alapvető megváltozása, illetve a nagyipari élelmiszer feldolgozás és élelmiszer előállítás miatt egyre több olyan vegyületet és kémiai anyagot használunk, ami a szervezet számára idegen, nem tud vele mit kezdeni. Ezek egy része lehet direkt módon káros, méregként szolgálhatnak, másik részük pedig felhalmozódik és megakadályozzák a szervezet normális működését.
A stressz, a helytelen életmód szintén hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet nem jut hozzá olyan vegyületekhez és alapanyagokhoz, amely a harmonikus működéshez szükséges lenne. Rohanunk, egyre több gyors ételt, konzervet és előre feldolgozott élelmiszert fogyasztunk. A probléma nemcsak az, hogy a szervezetnek egyre több idegen vegyülettel kell megbirkóznia, hanem az ipari méretű élelmiszer feldolgozás miatt a zöldségekben és gyümölcsökben jelenlevő természetes vegyületek károsodnak. Ezek fontosak lennének ez emberi szervezet számára, hasznosítani tudná őket, de ezek a nagymértékű ipari termelés miatt szép lassan eltűnnek az élelmiszerekből.
Nemcsak ízbeli és minőségbeli változásokat tapasztalhatunk az évek során, hanem bizonyítható, hogy az élelmiszereink vitamin tartalma, aminosav tartalma, cukor tartalma is csökken, már meg sem közelítik az évtizedekkel ezelőtti beltartalmi értékeket. A probléma ezzel az, hogy a gyár (a szervezetünk) teljesen szabályozottan, irányítottan, célzottan működik, tehát mindennek megvan a maga helye és szerepe, és minden bevitt vegyületnek, amit a természetből kapunk, nagyon pontosan meghatározott helyre kell kerülnie, valamint különböző folyamatokban el kell végeznie a funkcióját, legyen az anyagcsere vagy energiatermelés.
Ha a szervezetünk nem jut megfelelő mennyiségű és minőségű építőkövekhez, szép lassan, adott esetekben bizony nagyon gyorsan felborul a szervezet homeosztatikus egyensúlya. Ez azt jelenti, hogy amiből hiány van, gőzerővel elkezdi pótolni, amiből pedig túlsúly van, azt igyekszik csökkenteni. Minden folyamat bármilyen szintjén (szervek, szövetek, sejtek) egyensúlyi állapotok vannak jelen, ezek biztosítják a megfelelő funkcióját az adott szinteknek. Ha ez az egyensúly felborul, akkor az következményekkel jár, pl. a szervezet védekezőképessége csökken, anyagcsere rendellenességek léphetnek fel, károsodhat a DNS.
Ahhoz, hogy szervezetünk harmonikus működését fenn tudjuk tartani, foglakoznunk kell az antioxidáns és szabadgyök kifejezésekkel, melyekkel lépten-nyomon találkozhatunk, de valós tartalmuk már kicsit nehezebben megérhető.Az egyik legjobban mérhető és legtöbb problémát kiváltó egyensúlyzavar a szabadgyökök és az antioxidánsok között alakul ki, ide vezethető vissza nagyon sok betegségünk és problémánk.
A szabadgyökök olyan vegyületek, melyek a szervezet normális működése során nagy mennyiségben termelődnek, rendkívül reakcióképesek, a környezetükben lévő normálisan működő vegyületeket, fehérjemolekulákat megtámadják, és elrontják működésüket.
Szervezetünk rendkívül zseniálisan van összeállítva, a szabadgyökök keletkezése után akcióba lépnek az antioxidánsok, mint takarító brigád, hogy azokat pillanatokon belül semlegesítsék. Erre a szervezetnek sokféle lehetősége van. Vannak olyan enzimek, melyeket a szervezetünk maga állít elő, lebontják a nagyon reaktív, káros anyagokat. A vitaminok, különösen az A, E, C vitamin rendkívül erős antioxidánsok. Ezeken kívül a nyomelemek és bizonyos ásványi anyagok, pl. a szelén rendkívül hasznos a szabadgyökök semlegesítésében.
Továbbá van egy nagyon érdekes vegyületcsoport a szabadgyökök elleni védekezésben, ezeket a flavonoidoknak hívjuk. Az jellemző rájuk, hogy kizárólag zöldségekben és gyümölcsökben találhatóak. Ebből már érthetjük, hogy miért javasolják mindenhol a zöldségek és gyümölcsök nagy mennyiségben történő fogyasztását. A flavonoidok az emberi szervezetben preventív / megelöző / hatással bírnak, azaz megelőzik a bajt, gyulladás csökkentők, nagyon erős immunerősítők. Nagy csoportjuk vírusellenes, baktérium ellenes és a rák kialakulással szemben is felveszik a harcot. Egy csoportjuk a máj működés és az érhálózat állapotát is képes javítani.
A zöldségekben és gyümölcsökben a flavonoidok csoportosan fordulnak elő, segítve egymás munkáját. Nagy előnyük, hogy nem lehet őket túladagolni, csak annyit hasznosít belőlük a szervezet, amennyire szüksége van, szervezetünk le tudja bontani őket teljesen veszélytelen, egyszerű alkotóelemekre. Nem lehet őket túladagolni. Nem fog több felszívódni, mint amire a szervezetnek szüksége van. Lebomlanak a szervezetben.
