A tea elkészítésénél három dologra kell figyelnünk: milyen forró a víz, milyen hosszú az áztatási idő, és milyen a tealevél és a víz aránya.

Milyen körülmények között kell „megfőznünk” a teánkat.

Fontos:  soha nem főzzük, mindig csak forrázzuk. 

Ezalatt a tealeveleket tegyük tea-tojásba, vagy szitához hasonló, sűrű szövésű teacsipeszbe. Amíg ilyen eszközöm nem volt, túl macerásnak találtam a teakészítést, zavart, hogy ha pár levélke beleázott a csészébe – ma már ez sem zavar. De annak, aki most szeretne filteres teáról szálasra váltani, én ezt a szűrő-fazont ajánlom.

Ne tegyünk túl sok levelet bele: akkor lesz igazán finom a teánk, ha a szárított levélkéknek van elég helye kinyílni, megnövekedni. Csészénként kb. egy púpozott teáskanálnyi teát használjunk. Van, aki tartja magát a régi mondáshoz: csészénként egy teáskanálnyi levél, és plusz egy a kancsónak…

A teáskancsót öblítsük át meleg vízzel, vagyis melegítsük elő. A fekete és az Oolong teát lobogó forró vízzel készítsük. A zöld teához a tűzről való levétel után várjunk egy percet, és az így visszahűlt vízzel lesz a legfinomabb. Áztatás közben néha keverjük át, szellőztessük a teánkat. Az áztatási idő betartása nagyon fontos – teafajtánként más és más. A zöld teáknak kevesebb is elég, 2-3 perc. A fekete teákat 3-4 percig áztassuk. Az oolong 5-7 percig is ázhat. A túláztatott tea fanyar, keserű lesz. Egyre több cseranyag oldódik ki a levelekből. De nem csak az ital íze múlik az áztatási időn! Jó tudni, hogy a koffein az első percben oldódik ki belőle. Aki szeretné, hogy a teája gyorsan élénkítsen, inkább rövidebb ideig áztassa a füvet. A később kiázó cseranyagok ugyanis lassítják a koffein felszívódását, hatását tehát a cseranyagok jelenlétében elhúzódóan fejti ki.